Semmi sem indítja meg annyira az ember fantáziáját, mint ha tudja, hogy másnap reggel felakasztják – tartja egy amerikai közmondás. Sokan naponta éreznek így, amikor bemennek a munkahelyükre, vagy hazaviszik a fizetésüket, esetleg hónap közepén minden pénzük elfogy. Sajnos aki gyerekkorában nem tanult meg takarékoskodni és spórolni, annak felnőtt fejjel ez szinte lehetetlen, de legalábbis igen nehéz.

Az amerikai diákok jelentős része rosszul teljesít matekból, amiből pedagógusaik arra a következtetésre jutottak, hogy ez komoly problémákat okozhat a későbbiekben, hiszen a gyerekek a pénzügyeikben sem fognak tudni ennél jobban teljesíteni. Azt pedig már korábbi kutatásokból tudjuk, hogy az ilyen társadalmakban a lakossági megtakarítások általában egyenlők a nullával. Ennek megelőzésére a tanárok és a szakértők fontosnak tartották olyan oktatási programok bevezetését, amelyek hatékonyan tanítják a gyerekeket a pénzügyeik menedzselésére.

Az Egyesült Államokban az elmúlt években több nonprofit szervezet is támogatta az ilyen jellegű programok bevezetését a középiskolákban, végül mégis meglepő eredmény született. A tanfolyam végeztével a diákok semmivel sem kezelték jobban pénzügyeiket, mint előtte. Sőt, az eredmények szerint nemhogy többet spóroltak volna, hanem felvettek olyan rossz szokásokat is, mint például az adósság halmozása a hitelkártyájukon.

Joggal vetődött fel tehát a kérdés: mit csináltak rosszul az oktatás során?
A szakértők arra a megállapításra jutottak, hogy a pénzügyekkel való ismerkedést nem a középiskolában kell elkezdeni, hanem mielőtt a gyerek óvodába megy. A gyerekek ugyanis rengeteg indirekt információt gyűjtenek össze a pénz világáról. Megfigyelik a szüleik viselkedését a bankokban, a bevásárlások során, a piacon és otthon is. Mindezek a tapasztalatok, jók is, rosszak is, rögződnek, és túl mélyen bevésődnek ahhoz, hogy középiskolás korban változtatni lehessen rajtuk. A korcsoport-specifikus felmérésekből kiderült, hogy az iskolai oktatás szempontjából az ilyen irányú ismeretekre a 8-12 éves korosztály a legfogékonyabb. Ugyanakkor nem helyes úgy gondolkodni, hogy az iskola majd ezt is megoldja, a szülőnek semmi feladata nincs. Az a szülő is hibázhat, aki spórolás címén megvonja vagy csökkenti a gyerek zsebpénzét, de az is, aki – bármi történjék is – minden héten automatikusan „tolja” a gyereknek a pénzt. Egyikük sem sarkallja további spórolásra ivadékát. A rendszeres zsebpénzt olyan célokkal kell párosítani, melyekért érdemes dolgozni.
A felmérések bebizonyították, hogy a gyerekek sokkal szívesebben és eredményesebben raknak félre, ha van miért, ha az összekuporgatott pénzből végül egy álmukat valósíthatják meg. A szülők abban is segíthetnek, hogy a gyerekkel együtt rangsorolják a vágyakat, célokat, amire a pénzt gyűjtik. A pénz beosztása tehát akkor tanulható meg a legkönnyebben, ha az ember csinálja is, nem csak hall róla.

Sok felnőtt úgy gondolja, hogy az utódok pénzügyi nevelése könnyen és gyorsan megoldható számítógépes játékok segítségével is. Ám ezek a többnyire stratégiai játékok egy képzelt világot festenek a gyerekeknek, amely csak a legritkább esetben hasonlít a valós életben előforduló szituációkra. A legnagyobb hibája ezeknek a programoknak, hogy nem hosszú távú gondolkodásra ösztönöznek. A lényegük, hogy minél hamarabb és minél többet érjen el bennük a játékos. A tapasztalatok szerint az ilyen virtuális programokon felnőtt gyerekek – sajnos – pazarló életvitelt folytatnak felnőtt korukban.
A kutatók szerint a tanultak és tapasztaltak alkalmazása kicsivel több időbe telik, mint maga az ismeretek elsajátítása. A személyes oktatást tehát akkor se adjuk fel, ha az eredmény nem jelentkezik azonnal! A gyors sikerek várása helyett a pénzügyi nevelésben is érdemes a hosszú távú megtérülést szem előtt tartani.

(Forrás:Debera Szilvia, Hetek)

Új energiacímke a háztartási gépeken

Idén már találkozhatunk a boltokban a háztartási gépek új energiacímkéjével. A nyelv-semleges ikonok az egész EU területén egységesek lesznek.

Tavaly nyáron lépett hatályba az Európai Unióban az a keretirányelv, amely meghatározta az új energiacímkére vonatkozó alapkövetelményeket. A keretirányelv alapján folyamatosan kerülnek módosításra az egyes készülékek energiacímkéiről szóló rendeletek.

Első körben 2010 decemberében a hűtőgépek, a mosógépek és a mosogatógépek energiacímkéi módosultak. Újdonság, hogy tavaly decemberben energiacímkét kaptak a borhűtők és a televíziók is, ezek a berendezések eddig ugyanis nem rendelkeztek energiacímkével.

Az új címke egységes és nyelvsemleges lesz az egész Unióban, ami azt jelenti, hogy a feliratokat piktogramok helyettesítik a jövőben, ezekből tudhatjuk meg a készülékre vonatkozó legfontosabb információkat. A címke használata 2010 decemberétől önkéntes alapon működik, 2011 végétől viszont kötelező érvényű helyszíni értékesítés esetén, a távértékesítők 2012 tavaszáig kapnak haladékot.

Az energiahatékonyság minden készüléktípuson egységesen az éves fogyasztást tünteti majd fel, s az osztályok fölfelé A+++ -ig bővíthetők. A címke megtartja a már jól ismert színes jelöléseket: a legkevésbé hatékony osztályt továbbra a piros csík, míg a leghatékonyabbat a zöld csík jelöli.

Az elmúlt 15 év innovációjának köszönhetően az elektronikai berendezések címkéjén feltüntetett energiaosztályok elavulttá váltak. Ma a boltokban kapható készülékek több, mint 90%-a az „A” vagy ennél magasabb energiaosztályba tartozik. Így a címke már nem nyújt információt a vásárlóknak a gépek közötti különbségről, ezért volt szükség a megújítására.

További infó: http://www.newenergylabel.com/index.php/start/

(Forrás:tudatosvasarlo.hu, familyandhealth.tumblr.com)